A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelem
2017. február, 6. írta
dr. Újlaki Anikó

 A birtokvédelem kérdéskörét elsősorban a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

Birtokháborításnak minősülhet például, ha a szomszéd lekeríti a telkünk egy részét, vagy rendszeres és túlzott mértékű, zavaró hanghatással sérti meg valaki a magánszférához, a magánlakáshoz és pihenéshez fűződő személyiségi jogaikat.

A tilos önhatalom ellen a birtokos - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is felléphet. A jogos önhatalom egyik legegyszerűbb formája azon emberi magatartások, amelyek a vagyon elleni bűncselekmények bekövetkezésének megelőzését szolgálják. Tipikusan ilyen a házőrző kutya tartása, a biztonsági zár felszerelése, vagy a kerítés kialakítása. A vagyon jogos védelme kapcsán egyre gyakrabban merül fel az a kérdés, hogy milyen büntetőjogi megítélés alá esik, ha valaki például áramot vezet a kerítésébe.

A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél a bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását és megszüntetését. Szintén a bíróság hatáskörébe tartozik a társasház tulajdonostársai között a közös tulajdon használati rendjének megváltoztatása körül kialakult viták rendezése.


Mik a birtokvédelmi kérelem kötelező tartalmi elemei?

  1. a birtokvédelmet kérő neve, továbbá lakcíme vagy székhelye, aláírása,
  2. annak a félnek a neve, továbbá lakcíme vagy székhelye, akivel szemben a birtokvédelmet kérik
  3. a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetése, - ideértve a cselekmény leírása -, a birtokvitával érintett dolog megjelölése,
  4. a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölése, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalás,
  5. a birtoksértés időpontjára történő utalás,
  6. a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelem.

Fentieken kívül a kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat, képviselő eljárása esetén a meghatalmazást. Az eljárás illetéke 3.000,- Ft.