Mikor hagyhatom el az intézményt?

Az Egészségügyi törvény 12. § (1) bekezdése deklarálja az egészségügyi intézmény elhagyásához való jogot, azonban a jog gyakorlását feltételekhez köti. Nem hagyhatja el az intézményt az, aki ezzel mások testi épségét egészségét veszélyezteti. E kitétel egyrészről leginkább a fertőző betegekre vonatkoztatható, akik az intézményen kívül másokat megfertőzhetnek, másrészről a pszichiátriai betegeknél jut jelentőséghez, akik a kórállapotuknál fogva – saját magukon kívül – mások testi épségére is akár komoly veszélyt jelenthetnek.

A beteg az intézmény elhagyási jogát azonban nem gyakorolhatja visszaélésszerűen. Az intézmény elhagyását be kell jelenteni a kezelőorvosnak, aki azt feltünteti az orvosi dokumentációban. Ha a beteg bejelentés nélkül távozott, és a beteg állapota indokolja, akkor az egészségügyi intézménynek értesítenie kell a rendőrséget, cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetében a törvényes képviselőt (szülő, gyám, gondnok).

A másik oldalról tekintve ugyanarra, a fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézménynek a tervezett elbocsátás előtt 24 órával értesíteni kell a beteget vagy hozzátartozóját, hogy a távozásra felkészülhessenek.

Az intézmény elhagyásának joga egy nagyobb halmaz: az önrendelkezési jog része. Salus et voluntas aegroti suprema lex – A beteg gyógyulása és önrendelkezése a legfőbb törvény. Az egészségügyi szolgáltatások fogyasztói szemléletű igénybevételével a páciensek egyre inkább jogi értelemben is mellérendelt szerepbe kerültek a hajdanán volt alárendelt szerepből. A páciens – vagy ahogy az egészségügyi törvény fogalmaz: a beteg – nem csupán passzív elszenvedője, hanem aktív alakítója saját gyógyulásának, még az egészségügyi intézmény falain belül is.

Mikor utasíthatom vissza az ellátást?

Az intézmény elhagyásának joga szoros kapcsolatban áll egy másik betegjoggal, az ellátás visszautasításának jogával. Az ellátás visszautasításának számos esetköre szabályozott. A legtöbb vitát kiváltott és legszigorúbban szabályozott terület az, amikor a beteg az életfenntartó, életmentő beavatkozást utasítana vissza. Az életvégi döntések e válfajához három tagú orvosi bizottság eljárására és a beteg különleges okirati nyilatkozatára van szükség.

Orvosi műhibaperek az intézmény elhagyásával kapcsolatban

Az intézmény elhagyásának jogát érintő orvosi műhibaperek a pszichiátria területén fordulnak elő. A pszichiátriai betegek – kórállapotuknál fogva – sok esetben jogszerűtlenül távoznak az intézményből. Ha azonban ez a távozás arra vezethető vissza, hogy az egészségügyi intézmény a beteg kezelése, felügyelete körében mulasztott és a beteg magában vagy másban kárt tett, akkor az egészségügyi intézmény felelőssége megáll.

Orvosi műhibaperek és jogi képviselet

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek, az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint 1500 korábbi ügyben született több mint 3500 bírósági ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat vagy biztosítókat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.