Mire való a végrehajtói letiltás?

Végrehajtói letiltás esetén a hitelező a munkabérünkből kereshet kielégítést követelésére. A letiltásban a végrehajtó felhívja a munkáltatónkat, hogy munkabérünkből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és - a felhívásnak megfelelően - fizesse ki a végrehajtást kérőnek, illetőleg kivételesen utalja át a végrehajtói letéti vagy más számlára.[1]

A munkáltató köteles minket értesíteni a letiltásról, a levonást eszközölni, illetve ha a letiltásnak bármilyen akadálya van, akkor arról a letiltást kibocsátó szervet értesíteni.[2]

Nettó vagy bruttó munkabérből történik a levonás?

A levonásra a nettó, azaz az adó-és járulékfizetési kötelezettség után fennmaradó munkabérünkből kerül sor.[3]

Minden olyan a munkáltató által fizetett pénzbeli juttatás munkabérnek minősül, és abból levonás eszközölhető, amelyet munkaviszonyunkra, vagy annak megszűnésére tekintettel kapunk,  és amely után személyi jövedelemadó-előleget vagyunk kötelesek fizetni. A béren kívüli juttatás (készpénz maximum 100 000 Ft-ig, és a SZÉP kártya az egyes alszámlákhoz tartozó keretösszegig) azonban mentes a levonás alól.[4]

Mekkora összeg vonható le a munkabérből?

A nettó munkabérből főszabály szerint legfeljebb 33 % vonható le. Egyes követelések, valamint több letiltás esetén a levonás a nettó munkabér legfeljebb 50 %-áig terjedhet.[5]

[1] a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 58. § (2) bekezdés

[2] Vht. 76. § (1) bekezdés

[3] Vht. 61. § (1) bekezdés

[4] Vht. 65. § (4) bekezdés

[5] Vht. 61. § (2) bekezdés, 65. § (3) bekezdés