Meddig és hogyan kell fizetnie a munkáltatónak?
A Munka Törvénykönyvének munkavállalót védő, garanciális szabálya szerint a munkabért legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni. Ha készpénzben kapjuk a fizetést, akkor legkésőbb minden hónap tizedik napján a munkáltatónak át kell adnia részünkre fizetésünket. Bankszámlára utalással történő teljesítés esetén pedig a hónap tizedik napján már a bankszámlánkon kell legyen a munkabérünk. A felek ettől csak korábbi fizetési határidőben állapodhatnak meg.
Ha késedelemmel kapjuk meg a fizetésünket
Ha a munkabérünket alapvetően minden hónapban megkapjuk, csak nem határidőben, hanem napokkal, vagy hetekkel később, akkor a munkáltató törvényi kötelezettségét megszegve késedelembe esik, és a munkaviszonyban is alkalmazandó polgári jogi szabály alapján késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat akkor is jár, ha a munkáltató a késedelmét kimenti, így például ha azért nem tudott a bérek átutalásáról intézkedni, mert informatikai rendszere összeomlott, vagy banki karbantartás miatt nem működött az elektronikus átutalási felület.
A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező összeg. Például ha a 2016. október havi bérünket 2016. november 10-e helyett csak 2016. november 21. napján kapjuk meg, akkor a késedelem 11 napjára a 2016. július 1. napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatra vagyunk jogosultak. A naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó a teljes félévre, akkor is, ha a naptári félév alatt a jegybanki alapkamat mértéke változik.
Ha egyáltalán nem kapunk fizetést
Ha nemcsak időszakos munkáltatói késedelemről van szó, hanem a munkáltató több havi munkabérrel esik késedelembe, ez munkavállalói azonnali hatályú felmondás alapjául is szolgálhat. Mivel a törvény jelentős mértékű kötelezettségszegést követel meg a jogszerű azonnali hatályú felmondáshoz, így néhány napos, akár többször előforduló fizetési késedelem minden bizonnyal még nem alapoz meg azonnali hatályú felmondást. De ha a munkáltató több hónapon keresztül folyamatosan jelentős késedelemmel, vagy egyáltalán nem fizet munkabért, akkor erre hivatkozással megalapozottan nyújthatjuk be azonnali hatályú felmondásunkat.
Munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén igényt tarthatunk a felmentési időre járó távolléti díjra, és a végkielégítésre is, ha annak jogosultsági feltételei egyébként fennállnak.
Hogyan érvényesíthető az elmaradt munkabér?
Főszabály szerint a munkavállaló a munkaviszonyból, illetve a Munka Törvénykönyvéből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti. Így a ki nem fizetett munkabérünk teljesítése iránt keresettel fordulhatunk az illetékes munkaügyi bírósághoz, és követelhetjük elmaradt munkabérünk megfizetését, a késedelmi kamatokkal együtt. Mivel mi állítjuk, hogy nem kaptunk munkabért, ezért nekünk kell bizonyítani, hogy a munkáltató nem fizette meg az esedékes munkabérünket. Ha bankszámlára érkezik a fizetésünk, a bizonyításhoz elegendő a követeléssel érintett időszakra vonatkozó bankszámlakivonatok becsatolása. Készpénzben történő fizetés esetén tanúk meghallgatását indítványozhatjuk. A munkáltató ezzel szemben a munkabér megfizetését átutalási bizonylattal, vagy átvételi elismervénnyel bizonyíthatja.
A pereskedéshez képest az elmaradt munkabérünknek egyszerűbb igényérvényesítési módja a fizetési meghagyás, amelynek kibocsátását közjegyzőtől kell kérnünk. Ha a munkáltató a fizetési meghagyásnak 15 napon belül nem mond ellent, azaz azt nem vitatja, akkor az jogerőssé válik, és a követelésünk végrehajtható. Ellentmondás esetén az eljárás perré alakul.
Mennyi idő áll rendelkezésünkre az elmaradt munkabérünk érvényesítésére?
Elmaradt munkabérünket az esedékessé válástól számítva 3 éven belül érvényesíthetjük, így például a 2016. november 10. napján esedékes, de ki nem fizetett munkabérünk iránt legkésőbb 2019. november 10. napján nyújthatunk be keresetlevelet, vagy fizetési meghagyást.
A munkaügyi hatóság is vizsgálódhat
A munkáltató kötelezettségszegése a munkaügyi hatóság felé is bejelenthető, mivel a hatóság hatáskörébe tartozik a munkabér védelmére, így a munkabérek kifizetésére vonatkozó szabályok vizsgálata. Ha a hatóság megállapítja, hogy a munkáltató a munkabért nem fizette ki határidőben, köteles munkaügyi bírságot kiszabni, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés során a munkáltató a kitűzött határidőn belül kifizeti az elmaradt munkabért.