Amikor egy kapcsolat véget ér, a legsúlyosabb döntéseket a közös gyermek további sorsának rendezése kapcsán kell meghozni. Ha a felek között nincs vita, akkor nincs szükség a bíróság döntésére, ellenkező esetben a szülői felügyeleti jog rendezése iránt perben (korábban ismert nevén  gyermekelhelyezés iránt per) rendezendő a felügyeleti és láthatási jog kérdése. Ez nemzetközi párok esetén sincs másképp, amennyiben egynél több uniós országot érint vitájuk (pl.: az apa magyar, az anya német és közös gyermekükkel együtt Lengyelországban laknak.)

Házasságon kívül született gyermek esetében

Ilyen nemzetközi párkapcsolatból származó gyermeket érintően a szülői felügyeleti jog rendezése iránti kereset magyar bíróság előtt akkor nyújtható be, ha a gyermek Magyarországon van a keresetlevél benyújtásakor (joghatóság). Ha - a fenti példával élve – az egész család Lengyelországban maradt, akkor a pert ott kell megindítani, tehát mindig az a bíróság jár el, ahol a gyermek van.

Házasságból származó gyermek esetében

Ha házasságból származó gyermek szülői felügyeleti jogát kívánják a felek rendezni, akkor a házassági bontóperben ez megoldható, tehát nem kell egy külön a szülői felügyeleti jog rendezése iránti pert indítani. A bontóper lefolytatására Magyarország akkor rendelkezik joghatósággal, ha például minkét fél ide helyezte át szokásos tartózkodási helyét, vagy ha az alperes ide költözött (lehet az a német állampolgárságú fél is), illetve magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a bontópert benyújtó fél -mindegy, hogy a magyar vagy a német – már egy éve Magyarországon tartózkodik, illetve ha a magyar fél hat hónapja itthon él.