Relaxációs technikákat nem csak a pszichológia, hanem az orvostudomány is alkalmaz. Használják például depresszió, pánikbetegség, vagy vérnyomásproblémák kezelésében, de alkalmazzák ezt a technikát fájdalomcsillapításra is, például a fogászatban, vagy a szülészetben.

Éber állapotunkban általában a bal agyféltekei funkcióink dominálnak, ezért általában ok-okozati összefüggésekben értelmezzük a világot. Relaxált állapotban pedig a jobb agyféltekénk aktiválódik, amely „ősibb, gyermekibb, közvetlen kapcsolatban áll a testünkkel” (www.endoblog.hu). A jobb agyféltekénkkel  képekben, szimbolikus módon tudunk kommunikálni, így a relaxáció során is főként képeket képzelünk el, melyeknek segítségével kapcsolatba kerülhetünk a vegetatív idegrendszerünkkel és így hatással lehetünk a testi folyamatainkra is.

Így lehetséges az, hogy:

aki rendszeresen relaxál: jobban alszik, szabályozhatja/csökkentheti az őt ért stressz szintjét, javíthatja a koncentrációs képességét, kevesebbszer betegszik meg és a kedve is jobb lesz.

Tudtad,hogy egy 10-15 perces relaxáció körülbelül 2 óra alvásnak felel meg? Relaxált állapotban megszűnik a félelem, ugyanis az agyunk alfa vagy théta hullámokat kezd el termelni. Ez egy másik frekvencia az ébrenléti állapothoz képest.

A relaxáció elsajátításához gyakorlás szükséges, ez is egy tanulási folyamat. Vannak, akiknek ez könnyebben megy, vannak, akiknek nehezebben, viszont, ha elsajátítottuk nagyon hasznos segítség lehet a mindennapokban. Rengeteg stresszhatás érhet minket nap mint nap: a munka, a család, a háztartási feladatok sokasága, pénzügyek és még sorolhatnám. Sokszor érezhetjük úgy, hogy a sok tennivaló miatt még éjjel sem tudunk megfelelően pihenni, mert agyunk folyamatosan „pörög”.  A relaxáció megoldás lehet ilyen helyzetekben is.

Lássuk, hogy miért!

Amikor stresszhatás alatt vagyunk az agyunk stresszhormonokat ürít a véráramunkba (kortizolt, adrenalint és noradrenalint). Ez a folyamat aktiválja a szimpatikus idegrendszert, amely létrehozza az egyén megfelelő aktivitását stresszhelyzetben (például az izmok feszülését). A mély, relaxált állapot megakadályozza a stresszhormonok ürülését, ezzel a szimpatikus idegrendszer gátlás alá kerül és az ezzel ellentétesen működő paraszimpatikus idegrendszer működésbe lép. Ilyenkor egy olyan anyag (GABA) aktiválódik, amelyet az agy saját, természetes nyugtatójaként nevezhetünk, mert lassítja az agyhullámokat. Ez az állapot még a relaxáció után is tart.

Aki depressziós vagy szorongással küzd, annak ez a stresszoldó technika kiváltképp hasznos lehet. Ilyenkor ugyanis az agyban lévő kémiai anyagok nincsenek egyensúlyban, relaxáció során viszont egyensúlyba kerülhetnek.

A relaxáció elsajátításához nem szükséges más csak egy kis idő és nyugodt környezet. Gyakorolni egy héten bármennyiszer lehet, minél többször relaxálunk, annál jobbat teszünk vele magunknak. Egy idő után azt vesszük majd észre, hogy izmainkat képesek vagyunk egyre inkább ellazítani, ilyenkor aztán könnyebben ellazul az elménk is. Mindezt felfoghatjuk akár egy tornagyakorlatnak is, csak nyugalmi állapotban. Ha valaki először elmegy egy aerobic órára még nem lesz profi az első alkalommal. Azonban minél inkább gyakorolja, a teste egyre könnyebben végzi majd a gyakorlatokat. Így van ez a relaxáció esetében is.

Mirk Zsófia

Pszichológus, coach, mediátor
Honlapja: http://mirkzsofia.hu/
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pszichologusmirkzsofia