Elsős lesz a csemete, mire érdemes odafigyelnie a szülőnek?
Szülői szempontból is nagy vízválasztót jelent az első gyermek iskolakezdése. Visszatolulnak a szülő iskoláséveinek emlékei és a szülők is izgalommal vegyes szorongással igyekeznek megfelelni az iskolával eljövő új kihívásoknak. Minden felszerelés meglegyen. Időben beérjenek. Semmit se felejtsenek otthon, ami aznapra kell. Jó benyomást keltsen a gyermek. Sikerüljön barátságokat kötnie. Van tehát épp elég dolog, amin a szülő is izgulhat, nézzük, hogyan könnyítheti meg saját és gyermeke dolgát tanévkezdéskor.
Hogyan lehet oldani a gyerek szorongását?
Vannak olyan gyerekek, akik minden újtól, változástól tartanak. Ilyenkor a szülő feladata felmérni, hogy milyen módon tudná legjobban felkészíteni gyermekét a közelgő iskolakezdésre. Vannak olyan gyerekek, akik jól reagálnak a fokozatos felkészítésre, tehát szerencsés, ha sokszor beszélgetnek a témáról, elsétálnak az iskola felé. Jó ötlet lehet még oda járó gyerekekkel, szüleikkel ismerkedni, minél több dolgot kideríteni arra vonatkozóan, hogy mi várható. Az ilyen gyerekek helyzetét megkönnyíti egy iskolalátogatás, nyílt napon való részvétel, vagy a tanítónénivel való megismerkedés, akár csoportos, akár kétszemélyes helyzetben. A szorongás oldásának ebben az esetben tehát az ismeretlen jobb megismerése a kulcsa.
Más típusú gyerekek rosszul tűrik a várakozást. Ha tudja, hogy valami új fog bekövetkezni, annál inkább szorong és belelovalja magát. Ebben a helyzetben jobban teszi a szülő, ha az alapvető tájékoztatás után (tehát nyilván tudja a gyermek, hogy a következő tanévet már nem az oviban kezdi) nem nagyon hozza fel a témát. Ebben az esetben a hangsúly a felhőtlen nyári időtöltésen van, ráérnek majd augusztus utolsó 2-3 napjában foglalkozni az iskola témájával így nem lesz olyan kínzó a gyermek számára a várakozás izgalma. Minkét típusú gyermekre igaz azonban, hogy amint belekerül az új helyzetbe, abban idővel feloldódik, és a változást megelőző szorongás nagy mértékben csökken.
Hogyan érdemes felkészülni az iskolakezdésre?
Augusztus utolsó napjai már a készülődés jegyében telnek, sokkal hamarabb azonban nem érdemes elkezdeni. Szerencsés helyzet, ha a gyermeknek saját szobája, vagy szoba része van. Az iskoláskor meghozza az igényt a nagyfiúsabb, nagylányosabb szoba berendezésre, jó alkalom lehet lecserélni a babásabb bútorokat, hogy legyen íróasztala, széke, asztali lámpája és a tankönyvek, ceruzák, felszerelések tárolására szolgáló polc vagy szekrény. Az új berendezés és iskolába kellő használati tárgyak gyermekkel együtt való kiválasztása segíthet az iskolára való ráhangolódásban, és hozzáad az iskolakezdés öröméhez.
A napi rutint érdemes még átgondolni, hogy a kötetlenebb, szabadabb nyári létből meglegyen az átálláshoz kellő fokozatosság. Tehát az iskola kezdés előtti héten már érdemes a lefekvés idejét korábbra hozni, igazítva az év közbeni szokásokhoz, és ugyanígy a reggeli felkelés időpontját is az iskolaidőben szükséges időponthoz tanácsos közelíteni.
Mitől óvakodjon a szülő?
Bár szándékosan biztosan senki sem nehezíti meg gyermeke dolgát, mégis vannak olyan meggondolatlanságok, amivel a szülő nem megkönnyíti, hanem inkább nehezíti gyermeke dolgát. Vannak olyan szülők, akik attól való félelmükben, hogy a gyermeknek nincs meg a kellő kötelességtudata és túl játékos még, úgy igyekeznek hatni rá, hogy olyasmiket mondanak: “Hamajd iskolás leszel, nem lesz ennyi játszás.” “Majd meglátod, visszasírod még az óvodát.” “Ezeket játékokat elrakjuk, kell majd a hely a sok tankönyvnek.” Gyermekpszichológusként az a tapasztalatom, hogy nem szabad az iskolai lét nehézségét, a játék hiányát hangsúlyozni a gyermeknek. A gyerekek fokozatosan érnek meg és vállnak képessé a tanulmányi teljesítményre, kár őket azzal riogatni, hogy az iskola miatt majd kevesebb idő jut játékra. A gyakorlatban ez sajnos tényleg így van, de a gyermek szemszöge az, hogy ő ugyanúgy szeretmajd játszani, attól mert iskolás lesz, még ugyanúgy ragaszkodik a játékaihoz. Ezért a szülő fejében sem szabad úgy élni az iskolakezdésnek, mint egy éles váltásnak, amikor majd a gyermek hirtelen elhagyja kisgyermekes szokásait.
Szintén fontos,hogy a szülő el tudjon vonatkoztatni a saját negatív, iskolával kapcsolatos élményeitől. Más időket élünk, többféle iskola közül lehet választani, a gyermek nem pont olyan, mint a szülő volt kiskorában, így a szülő vigyázhat azzal, hogy nehogy olyan negatív előképekkel bombázza gyermekét, amivel félelmet ébreszt benne. (“Majd kinevetnek, ha így viselkedsz.”” Így ne csinálj, mert azt hiszik majd rólad, hogy buta vagy.””Ne ebben menj, nehogy csúfoljanak.””A tanító néni majd nem fogja tolerálni ezt a hangnemet.”)
Ne próbálja beleerőltetni a gyermeket egy olyan szerepbe, ami nem ő valójában. Azért mert elsős lesz nem kell mindjárt vasalt nadrágra, bőrövre, állig begombolt elegáns ingre vagy csini ruhára cserélni a kényelmes nadrágot vagy pamutszoknyát, mintás pólót, az alapvetően nem elegáns ruhákból álló ruhatárát. Fontos a jó benyomás keltése az új közegben, de ha egy gyermek azt érzi már a ruházatán is, hogy korlátozó, merev, baj lesz abból, ha összepiszkolja, és ezek az dolgok az iskolához kötődnek, az sok jót nem szül.
Miből veheti észre ha baj van?
Természetes, ha a gyermek kíváncsi, izgul, esetleg picit fél az iskolakezdéstől. Nagyobb baj akkor van, ha jelentősen megváltozik a viselkedése: nem jól eszik, nem jól alszik, nehezen alszik el, rémálmai lesznek, felriad éjszaka, sokat sír, fájlalja valamijét. Előfordulhat, hogy bár szorong, nem tudja pontosan kifejezni, hogy mi bántja, így testi tünetek jöhetnek elő. Ezek a tünetek jelzik, hogy már nem átlagos mértékű izgulásról van szó. Fontos, hogy a szülő észrevegye, ha a gyermeke túlzottan szorong, ebben az esetben fokozott figyelmet kell szentelni az iskolára való felkészítésnek, a feszültség oldásnak, érdemes lehet szakember segítségét is kérni ehhez.