A legnagyobb baj a szexszel, hogy annyira teljesítményorientált lett a mai társadalomban, hogy könnyebb tőle elfordulni, mint tenni érte – vallja, Mocselini Éva szexuálpszichológus, hypnoterapeuta, a Best-Work Pszichológiai Felnőttképzés Kft. oktatója, az International Hypnosis Association tagja. Évával arról beszélgettem, hogy milyen praktikákkal tartható fenn hosszú távon a szenvedély egy párkapcsolatban.
A párkapcsolatok általában nagy elánnal indulnak, majd idővel ez a vonzalom elkezd szunnyadni, végül pedig sok esetben ki is alszik. Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez ne történjen meg a párkapcsolatunkban?
A párkapcsolatok valóban nagy szenvedéllyel szoktak indulni, de a megszokással, az együttéléssel, a sok konfliktussal, nehézséggel, az egész családműködtetéssel járó problémákkal, idővel ki is huny ez a tűz. Az pedig nagyon fontos alappillére minden kapcsolatnak, hogy a szexuális élet kielégítő legyen benne. És ahogy a párkapcsolat működéséért is, úgy a szexért is tennünk kell, hiszen idővel már nem úgy működik, ahogy az elején, amikor a szerelmi érzés működtette. Ekkor már a kapcsolatban lévő tiszteletből, a szeretetből, és az egymás szükségleteinek kielégítése érdekében kell megtennünk bizonyos dolgokat.
TUDATOSAN KELL AZÉRT TENNI, HOGY
A SZEXUÁLIS ÉLET JÓL MŰKÖDJÖN.
Mit tehetünk, milyen módszereket alkalmazhatunk azért, hogy a szexuális együttléteink hosszútávon, több év után is kielégítőek legyenek?
Komoly probléma, hogy a szex tabu a mai társadalomban, amely nagyon nehezen tud nyílttá válni, és nagyon keveset tanulunk a szexualitásról. Emiatt gyakran össze is tévesztjük a szexualitást magával az aktussal, pedig az sokkal többről, az örömszerzésről, az öröm adásáról és elfogadásáról szól. A szexualitás tehát egy a gyereknemzéssel, a párkapcsolati szerepekkel, és természetesen magával a szexuális viselkedéssel is összefüggő, nagyon sokrétű fogalom. Ezért legelőször meg kell tanulnunk egymás szexualitását.
A párkapcsolatban a két fél mindig más kultúrából érkezik: másféle felvilágosítást kapott, másképp ismeri a testét, máshogy tanulta meg, hogy miként kell az orgazmust elérni. Mindezt össze kell hangolni. Ennek érdekében először azt kell elérni, hogy mindkét fél el tudja mondani, hogy mire vágyik, milyen igényei vannak, mit szeretne, mi okozna neki örömet, mert hogyha a felek ezt meg tudják egymással beszélni, akkor nagy valószínűséggel meg is tudják valósítani. Ha ez nehezen megy, akkor akár írhatnak egy forgatókönyvet arra, hogy a legközelebbi alkalommal mit csináljanak, mit mondjanak egymásnak. Ez egyike a szexuálterápia módszereinek: a felek írják le, hogyha nem tudják elmondani, és tartsanak egy olyan napot, amikor egymás kívánságait teljesítik, és ezt a forgatókönyvet eljátsszák, megvalósítják.
Abban az esetben, hogyha a párkapcsolatnak a szexualitás már abszolút nem képezi a részét, és a felek már csupán barátokként élnek egymás mellett, még vissza lehet valahogyan csalni a szenvedélyt a kapcsolatba?
Vissza lehet, hogyha mindketten akarják: ha mindkét fél megfelelőképpen motivált, hogy magának és a párjának is örömet okozzon, ha megvan a kapcsolatban a kölcsönös tisztelet és az egymás iránti szeretet, hogyha ez egy közös ügy, egy közös elképzelés, egy közös tett. Úgy nagyon nehéz, hogyha csak az egyik fél szeretné ezt megtenni.
Igen nagy probléma azonban, hogy az emberek nem mernek segítséget kérni. Szégyellik, hogyha nincs olyan teljesítményük, mint amilyet elképzelnek magukról.
A LEGNAGYOBB BAJ A SZEXSZEL, HOGY ANNYIRA TELJESÍTMÉNYORIENTÁLT LETT A MAI TÁRSADALOMBAN, HOGY KÖNNYEBB TŐLE ELFORDULNI, MINT TENNI ÉRTE.
Konkrét tanácsokat tudnál adni azoknak, akik megpróbálnák visszahozni a szenvedélyt a kapcsolatukba?
Akár különböző eszközök használata, megvásárlása, vagy akár egy szexshop meglátogatása is jó program lehet. Egy szexshopban az eladók tudnak segíteni abban, hogy melyik eszköz milyen érzést fog kiváltani, miként kell azt használni. Tehát tulajdonképpen ez azért is jó ötlet, mert a felek legalább közelebb hozzák magukhoz kommunikációban az egész szexualitást, hiszen nagy bátorság oda bemenni, mindent megnézni, megfogni, kikérdezni, hogy hogyan lehet ezt használni, majd pedig ki is próbálni ezeket az eszközöket. Konkrét eszköz lehet még a pornófilm. Egy jó minőségű, magas színvonalú pornófilm hatása a vágy felkeltésére abszolút alkalmas lehet. A pornóval mindig sok probléma merül fel olyan tekintetben, hogy ki nézheti. Azonban
EGY FELNŐTTNEK, AKI TUDJA IRÁNYÍTANI A SZEXUALITÁSÁT A PORNÓFILM NEM KÁROS, HISZEN NEM A KÜLÖNBÖZŐ VISELKEDÉSI FORMÁKAT TANÍTJA, HANEM OLYAN KÉPEI ESZKÖZ, AMI BEINDÍTJA A FANTÁZIÁKAT ÉS KÜLÖNBÖZŐ IRÁNYVONALAKAT AD.
Időskorban kifejezetten ajánlanám, hogy ezt használják azok a párok, akiknek már nem a szenvedélyről szól a kapcsolatuk, harminc, negyven vagy akár ötven év együttlét után.
A bátrabbak számára felmerülhet, hogy még egy személyt bevigyenek a szexualitásukba. Ilyenkor érdemes lehet egy swinger klubot meglátogatniuk. Az emberek a swinger klubról is nagyon kevés információval rendelkeznek, kevesen tudják, hogy csupán nézelődni is el lehet oda menni. Hogyha valaki meg szeretné tekinteni, hogy hogyan működik a dolog, és hogy milyen lehetőségeket rejt magában egy swinger klub, akkor erről az üzemeltetők széleskörű tájékoztatást tudnak adni, és nagyon nagy segítséget tudnak abban nyújtani, hogy mi az, amiben egy ilyen helyen valakinek része lehet. Természetesen szerelmes pároknak a swinger klubbokat nem ajánlanám, a sok érzelem miatt ez nem az ő műfajuk.
Említetted, hogy a szürke hétköznapok, a megszokás gyakran kioltja a vonzalmat, és, hogy a szexuális életünk színesítésében nagy szerepet játszhat a fantáziánk. Miként lehet a fantáziánkat fejleszteni, szexuális repertoárunkat bővíteni?
Ez nagyon egyedi, akár képi, vagy bármilyen érzékszervi modalitáson keresztül beérkező inger fejlesztheti ezt a fantáziát. A képzeletünk nagyon jól használható. Amiatt, hogy a szex tabutémának számít, időnként azt gondoljuk, hogy a fantáziánkat sem használhatjuk.
Én viszont mindenkit arra buzdítanék, hogy használja a fantáziáját, és nyugodtan merje megélni. Fontos azonban, hogy a felek megbeszéljék, hogyha ez esetleg egy eltérő szokást tartalmazó fantázia. Hogyha az egyik fél bizonyos elképzeléseket nem szeretne megosztani, akkor nyugodtan használjon egy másik fantáziát, amivel nincs ilyen problémája. Ha a partnere hajlandó teljesíteni ezeket a kívánságokat, akkor azt gondolom, hogy abszolút megvalósíthatóak, akár forgatókönyvszerűen bármilyen együttlét alkalmával.
Mi történik abban az esetben, hogyha nagyon eltérőek a párok igényei?
Nagyon sokszor előfordul, hogy a vágy intenzitása eltér a pároknál: az egyik fél sokkal több aktust, együttlétet szeretne, mint a másik. Tulajdonképpen ennek az összehangolása az egyik legnehezebb dolog, mert ha valaki nem magától, önként csinálja, hanem csak a párja miatt, akkor nehezen veszi rá magát az aktusra. Az egy más kérdés, hogy mi van, hogyha a szokásaik térnek el a pároknak, tehát jól tudnak együttműködni a szexben, de az egyik fantáziájában például megjelenik egy eltérő szokás. Mivel a társadalom sok esetben ezeket elítéli, perverziónak, parafíliának tarja, a párok sokszor nagyon nehezen tudnak ezekről az igényeikről beszélni.
A SZEXUÁLPSZICHOLÓGIA EZEKET A FANTÁZIÁKAT EGY KICSIT MÁSKÉPP SOROLJA BE, ÉS INKÁBB ELTÉRŐ SZOKÁSOKANAK MONDJA ŐKET.
Eltérő szokás lehet például az, hogy valaki szereti nézni, ahogy más szexel, tehát tulajdonképpen a kukkolás. Az, hogyha valaki szereti, hogyha többen vannak. Ha szereti azt, hogyha az ő feleségét, párját más férfivel, nővel láthatja aktus közben. Ezek mellett, sok férfi szereti azt, hogyha a szexben a hatalmat átadhatja. Erre szolgálnak a dominák, a szerepjátékok. Itt fontos megjegyezni, hogy a társadalom időnként összekeveri a dominát a prostituálttal, azonban a nagyon magas színvonalú dominák esetében másról van szó, mint a prostituáltaknál. A dominák szerepet játszanak, és ők úgy nem szexelnek, ahogyan egy prostituált aktusba keveredik. Ők a párokat is meg tudják tanítani arra, hogy milyen szerepeket lehet kipróbálni. Nagyon fontos azonban, hogy ha valóban vannak ilyen eltérő szokások, és a felek valóban szeretnének valamit kipróbálni, akkor ezt közösen kell akarniuk. Tehát e téren is nagyon fontos az együttműködés, a tudatosság, és a kommunikáció.