Barion Pixel
Mire lennénk képesek, ha agyunk 100%-át ki tudnánk használni?
2017. március, 23. írta
dr. Borbás Eszter

Rengeteg cikket olvashattunk már attól, mi a hatékony tanulás kulcsa, mit együnk vagy mit ne együnk egy nagyobb megmérettetésre való felkészülés során, vagy akár arról hogy mennyit jelent a környezet, ahol elsajátítjuk a szükséges ismeretet. Felnőttek révén, mára már többé-kevésbé mindenkiben körvonalazódott az, hogy kinek melyik tanulási technika a legmegfelelőbb. Stresszhelyzetben sokszor előfordul azonban, hogy nem tudjuk megfelelően előhívni a napokkal ezelőtt megtanult tételeket, képleteket, jogszabályokat, vegyületeket, pedig tudjuk, hogy az adott oldal melyik felén láttuk, esetleg milyen színnel emeltük ki. Mi ennek az oka?

Itt kapcsolódik be a jobb agyféltekénk a történetbe.

Gyakran meglepődünk azon az állításon, hogy agyunk csupán 10-20 %-át használjuk. Képzeljük csak el, mi lenne, ha megsokszorozhatnánk ezt az eredményt! Ha a racionális, elemző, problémamegoldó, kritikus bal agyféltekénket és a kreativitásért, érzelmekért vagy például a humorérzékért felelős jobb agyféltekénk működését egy csapásra össze tudnánk hangolni?

Számos, de kevésbé ismert technika létezik arra, hogy mindkét agyféltekénket bevonjuk a tanulás folyamatába. A továbbiakban ezek közül mutatok be egyet! Remélem, hozzám hasonlóan jó pár szerencsés olvasóval tanultak együtt szüleik gyermekkorukban. Emlékezzünk vissza, hogy például versek tanulásakor milyen sokat jelentett, ha apró rajzokkal segítettek rávezetni a soron következő versszakra! Nektek is hirtelen bevillannak olyan művek, amiket a mai napig majdnem teljes egészében fel tudok idézni?

Erre a módszerre épít, az az alapötlet mely szerint készítsünk egy vizuális, színes, sajátos jelzésekkel teli rajzot az elsajátítandó témából. Ennek segítségével pedig bevonja a munkába a jobb agyféltekénket, amelynek köszönhetően megsokszorozhatjuk agyunk kihasználtságát Első hallásra az ötlet időigényesnek tűnik, hosszútávon azonban a befektetett idő és energia többszörösen megtérül.

Akár hosszabb, egybefüggő szövegekből egy olyan “rajzot, képet, művet” tudunk így készíteni, amelyre rápillantva rengeteg információ aktivizálódik az agyban.

Hogyan készítsük el rajzunkat?

Végy egy legalább A4-es méretű lapot és fektetve kezdj rá jegyzetelni a lap közepéből kiindulva kőrkörös alakban. Használj minél több jelzést, rajzocskát, rövidítést, amelyeket csak magad számára készítesz. Ha időd engedni, színekkel is dolgozhatsz, ez által még jobban vizualizálsz készítés közben. Te tulajdonképpen alkotsz, ez alatt agyad mindkét fele „szívja magába” az elsajátítandó tudást.

Aki még nem érzi magát elég nyitottnak és inkább a hagyományos jegyzeteléshez ragaszkodik, annak is javasolnám, hogy próbálja kiszűrni a lényeget, találja meg a kulcsszavakat, használjon jelzéseket, esetleg dolgozza fel többször az anyagot. Mondja fel a bonyolultabb leckéket, tételeket a telefonjára és hazafelé zene helyett, hallgassa ezeket. A felsorolásokhoz például, egy kis kreativitással akár mondatokat is kapcsolhatunk. Képzeljünk hozzájuk képeket, jeleneteket, foglaljuk mondókába. Minél képtelenebb vizualizációkat kapcsolunk egy dologhoz, annál könnyebben jegyezzük meg azokat. Talán innen ered az a triviális mondás: „A hülyeség gyorsan ragad!” Érdemes egy kis időt szánnunk arra még megmérettetés előtt, hogy jobban beleássuk magunkat a témába. Ha csak pár új tanácsot sajátítunk el a számtalan ötletből, már egy lépéssel közelebb vagyunk a hatékonyabb s egyben kreatív tanuláshoz.


Következő olvasása
Kiégés huszonévesen?