Olvastam egy nőről, aki élete végéhez közeledve úgy döntött, itt az ideje, hogy megírja az életútját. Komplikált körülmények között született, 19 hónaposan egy komoly betegség következtében olyan súlyos beteg lett, ami egész gyermekkorára rányomta a bélyegét. Meghatározta nem csak a szüleivel, a rokonaival, és az osztálytársaival való kapcsolatát, de a képességeit is korlátozta, ezért nehezen tanult meg írni és olvasni, és igencsak gyötrelmesen haladt előre a tanulmányaiban. 80 éves korára viszont odáig jutott, hogy 12 könyv szerzőjének és megszámolhatatlan mennyiségű cikk írójának mondhatta magát, életrajzában pedig megköszönte azoknak az embereknek, akiket a barátainak mondhatott, hogy segítették, hogy boldog és sikeres élete lehetett. Ez a nő, Helen Keller 19 hónaposan agyhártyagyulladás következtében megsüketült és megvakult, életét teljes sötétségben és néma csendben élte le. Hogy lehetett mégis boldog?

Ismerte a boldogság két legfontosabb összetevőjét. Mielőtt megismerjük ezt a két elengedhetetlen komponenst, tegyünk egy rövid kitérőt, hogy megismerjük a pszichológiának azt az ágát, amelynek ezeket a felfedezéseket köszönhetjük.

A lélektan legújabb ága: a pozitív pszichológia

A pozitív pszichológia azt kutatja, hogyan tudunk tartósan boldogok lenni dacára az életkörülményeinknek. Ahelyett, hogy a lelki betegségek okait kutatná, azt vizsgálja, hogyan élnek azok az emberek, akik boldogok. Alapkövét Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály 2000-ben tette le ekképpen nyilatkozva a pszichológia eme új ágáról:

„A mi üzenetünk az, hogy emlékeztessünk mindenkit arra, hogy a pszichológia nem csak a patológia, a gyengeségek, a zavarok tanulmányozása kell, legyen, hanem az erősségeké és az erényeké is. A kezelés nem csupán megjavítása annak, ami elromlott, hanem ápolása is annak, ami a legjobb. A pszichológia nem csupán a betegekkel és egészséggel foglalkozó orvostudomány egy ága, hanem annál sokkal több. Szól a munkáról, az oktatásról, a belátásról, a szeretetről, a növekedésről és a játékról. […] A pozitív pszichológia célja a normális embereket erősebbekké és még produktívabbakká tenni. Így a pozitív pszichológia elsőrendű célja annak megértése, mi teszi az életet értelmessé.”

Amikor az emberek önmagukon töprengenek, többnyire negatív hangulati állapotban vannak, így elsőként negatív gondolatok jutnak eszükbe a hangulatkongruencia jelensége miatt.

Pozitív hangulati állapotban kevésbé jellemző az önmagunkon való töprengés, pedig ekkor eszünkbe juthatnának az erőforrásaink, a sikereink kapcsán a megfelelő problémamegoldó stratégiáink és az erősségeink. A problémák végiggondolása néha csak tovább rontja a helyzetet, azt, amivel amúgy is baj van, mondja Csíkszentmihályi, aki szerint vannak olyan helyzetek, amikor ha felidézzük a kudarcainkat, az csak tovább mélyíti az alkalmatlanságérzésünket és a szomorúságunkat, ráadásul nem is a sikeres problémamegoldás felé terelnek.

„Az egyik módja, hogy kitörjünk ebből a körből, ha felvesszük azt a szokást, hogy olyankor is eltöprengjünk az életünkön, amikor okunk van jóérzéssel gondolni rá, »fel vagyunk dobva«.” – írja. A pozitív pszichológiának tehát nem az a feladata, hogy a szenvedő emberiséget átmenekítse az állandó boldogság, örök vidámság bolygójára, hanem hogy megtanítsa saját erőforrásainak tudatosítását – felkészítve az élet nehézségeivel való hatékony megküzdésre.

Kétféle boldogság

Problémákkal teli napokon erőt adhat, ha kiszakadhatunk a mókuskerékből, és valami olyan csinálhatunk, ami segít megfeledkezni a nehézségeinkről. Aktívan keresünk valamit, ami örömöt ad, találkozunk a barátainkkal, megnézünk egy jó filmet, sportolunk vagy megeszünk egy tábla  csokoládét. Ezek az ún. hedonisztikus örömök, melyek egy darabig valóban segítenek, hatásuk azonban nem elég tartós. A tartós boldogsághoz eudaimonikus örömökre van szükségünk, olyan valódi örömökre, melyek önmagukon túlmutatnak, melyek átívelik az egész életünket, és lelkileg akkor is erővel töltenek fel, reményt és hitet adnak, amikor éppen nagyon szenvedünk. Az öncélú élvezetek mellett (nem helyett) szükségünk van olyan belső indíttatásból eredő, magasabb célért való munkálkodás révén kiváltott örömre, melyek egész életminőségünket meghatározza.

Az Örömtréning egy pozitív viszonyulást, reális optimizmust kialakító módszer, melyet egy magyar pszichiáter, dr. Vidovszky Gábor fejlesztett ki a belső erőforrások felfedezésére.  Az Örömtréning a hedonisztikus örömforrások felkutatása révén életünket feldúsítja apró örömökkel, hogy legyen erőnk egy olyan mélyebb önismereti munkára, mely során átgondolhatjuk sikeres időszakainkat, tudatosíthatjuk a sikeres problémamegoldásainkat, és végül azt, hogy mi lehet az életünknek magasabb értelmet adó célja, amiért (a nehéz pillanatokban is) érdemes élnünk.

A pozitív pszichológia megoldásközpontú stratégiáját alkalmazva nem azt vizsgálja, hogy melyek a legnagyobb fájdalmaink, hanem a múltunk sikeres időszakait áttekintve azt, hogy ezeken hogyan tudunk túljutni. A nehézségek között a kivételes örömteli pillanatokat veszi nagyító alá, hogy megtaláljuk a saját életünk egyedi boldogságrecepjét.

Az Örömtréning négylépéses viszonyulást átalakító rutint tartalmaz:

1. Mindennap tudatosan keresd, hogy mi ad örömöt! Ez lehet egy illat, egy szín, egy íz, egy találkozás, bármi egyszerű dolog, ami jókedvre derített. Ezeket naponta részletesen írd le az örömnaplódba!
2. Mindig pozitívan kommunikálj, és segíts ebben másokat is! Ne azt mondd, hogy „hülye vagyok a matekhoz”, hanem hogy „számomra fejben számolni kihívás”. Ne azt kérdezd meg a kollégádtól, hogy „hogy vagy”, hanem inkább kezd így a napját: „jól áll az új ruhád, hogy vagy ma”? Ezzel a kommunikációval megadod a lehetőségét a dolgok jobbra fordulásának.
3. Mindennap relaxálj és meditálj olyan témákon merengve, melyek naponta lelki erővel töltenek fel. Az Örömtréning relaxáción alapuló vizualizációval és tudatosságfejlesztő módszerekkel, többek között imaginációval és vizualizációval dolgozik, egyedileg kifejlesztett kommunikációs módszere van és a tréning „tananyaga” olyan témákat jár körül, melyek az életünk erőforrásainak felkutatásában segítenek.
4. Este gondold végig a napod, és adj hálát a téged ért jó dolgokért! Az Örömtréning Seneca azon mondásán alapul, miszerint a dolgok nem jók vagy rosszak, a viszonyulásunktól függ, milyennek látjuk őket. Az Örömtréning tudatos döntés az örömteli élet mellett akkor is, ha éppen sok nehézséggel és problémával kell megküzdenünk.

Ha ezeknek az egyszerű napi technikáknak a rendszeres gyakorlásával egy pozitívabb életszemléletünk alakul ki, hatékonyabbak leszünk a problémamegoldásban és a figyelmünk tudatos irányításával megtalálhatjuk azokat a területeket, ahol fejlődhetünk, és ahol segíthetünk másoknak is a fejlődésben.  Így segít az Örömtréning olyan életcélt találni, amelyen munkálkodva valódi, tartós, eudaimonikus örömmel telik meg az életünk.