Az egyik gondoskodni akar, a másik csak kihasználja ezt - és ezzel el is készült a tragédia receptje. Egy amerikai újságíró pedig megfőzte ezt a receptet, azaz hosszú időn át egy nárcisztikus személyiség iránt táplált gyengéd érzelmeket. Ezért érdekelte a kérdés: csak ő járt pórul, vagy ez egy általánosan rossz párosítás? Ezért próbálta meg az „empaták” szemszögéből megvizsgálni a kérdést, és ennek érdekében több hozzá hasonló személyiséggel is elmeséltette a történetét.
Az "empaták" azok, akik túlságosan is képesek együtt érezni másokkal. Képesek átérezni mások minden rezdülését, örömét, fájdalmát, és ennek megfelelően gondoskodnak róluk. A nárcisztikus személyiség ezzel szemben annak érdekében, hogy megbirkózzon szégyenérzetével, másokat okol, és mindent megtesz, hogy bebizonyítsa saját különleges mivoltát. A nárcisztikus embereket általában kora gyermekkorukban éri a sérülés, mely az egészséges énkép kialakulását gátolja. Valószínűleg azt éreztették velük, bármit is tesznek, nem elég jók, alkalmatlanok. Ezért lesznek arrogánsak, önelégültek, látszatra nagyon magabiztosak. Magukat különlegesnek tekintik, és úgy érzik, csak más, hasonlóan tehetséges emberek képesek megérteni őket.
Valamiért e két személyiség között általában elég erős vonzalom képes kialakulni.
Jön a nárcisztikus, aki sérült, és az empatikus, aki gyógyítani akar. Utóbbi sokszor nem érzi a veszélyt, mert csak az irányítja, hogy jobbá tegye a másik életét - ezért nem is tud védekezni.
Az empatikus ezért nem érzi, hogy vele szemben, aki „adó”, a nárcisztikus egyszerűen „elvevő”. Egyfajta vámpír. Elveszi, amit tud másoktól, hogy ezzel tovább táplálja saját egóját, és kihasználva a felborult egyensúlyt, uralkodhasson a másik felett.
Ez a dinamika összezavarja és legyengíti az empatikus személyeket, mivel nem fogják észrevenni, hogy nem mindenki olyan, mint ők. Ők mindig bele fogják képzelni magukat mások helyzetébe, érzéseibe, miközben nem veszik figyelembe, hogy nem mindenki fogja ezt viszonozni.
A nárcisztikus személyisége a manipuláción alapszik: megtartva pozíciójukat mások felé akarnak tornyosulni és irányítani - ez számukra kulcsfontosságú. Tehát: minél több szeretetet és odaadást ad egy empatikus személy, annál erősebbnek érzi magát a nárcisztikus személyiség. És minél erősebbnek érzi magát, az empata egyre inkább csúszik bele az áldozat szerepébe. És akkor itt jön az éles váltás: az empata felveszi a nárcisztikus bizonyos jellemvonásait, és minél többet van a társaságában, annál mélyebb lesz a sebe - ezzel kialakul az ördögi kör.