Nem új keletű megállapítás, hogy télen könnyebben kimerülnek erőforrásaink, tartalékaink, sokszor úgy érezzük, hogy inkább ki sem mozdulnánk a lakásból és egy forró ital mellett átvészelnénk a téli időszakot. Ennek a jelenségnek azonban komoly élettani magyarázata van, amit ha megértünk, tudatosabban tehetünk a téli rossz hangulat ellen. Vannak köztünk olyanok, akiket ez minden télen fokozottabban érint és már –már depressziós tüneteket is mutatnak.

A külföldi szakirodalom a „winterblues” kifejezéssel illeti azt az állapotot, amikor depressziós tüneteket mutat valaki, de ezek évszaktól függően csak a téli időszakban jelennek meg. Ilyenkor érezhetjük magunkat levertnek, fáradékonynak, rossz hangulatúnak, aluszékonynak. Érezhetjük ugyanakkor, hogy a munkánkban sem tudunk úgy teljesíteni, mint ősszel vagy tavasszal, ettől feszültek, stresszesek lehetünk.

Hogy pontosan mik lehetnek ennek az okai?

Az, hogy télen kevesebb fényhez jutunk alapvetően meghatározza a bioritmusunkat. A napfény a szemünkön és bőrünkön keresztül jut el a testünkbe. A szemben lévő idegek továbbítják az információt az agyban található tobozmirigy felé, ami a melatonin hormon kiválasztásáért felelős. Ez a hormon részt vesz az alvás-ébrenlét ciklusok szabályozásában és ez felelős az éjszakai alvásért is. A fényhiány megnöveli a szervezetben a melatonin szintet, így aluszékonyabbnak érezhetjük magunkat a téli időszakban. Azonban a túlzott melatonin termelődés a szerotonin hormon kiválasztását csökkenti az agyban. Ez a hormon sok minden más között a boldogságszintünket is nagyban befolyásolja. Ezért érezhetjük magunkat fáradtabbnak, levert hangulatúnak ebben az időszakban.

Egyes kutatások szerint minderre a nők fokozottabban hajlamosabbak, más kutatók pedig ezt a tényt megcáfolják. Ők azzal érvelnek, hogy a nők könnyebben számolnak be érzéseikről, aktuális állapotukról, mint a férfiak, de ez még önmagában nem jelenti, azt, hogy kevesebb férfira lenne jellemző a „winterblues”.

Még egy fontos tényezője a téli depresszív állapot kialakulásának a fokozott D-vitamin hiány. A napfény hatására a bőrünk részt vesz a D-vitamin előállításában. Ez télen jelentősen lecsökken, így kialakulhat egy D-vitamin hiány. Ehhez társul még egy megváltozott immunműködés a téli időszakban, ami a megnövekedett melatoninszint és az immunsejtek kölcsönhatása révén szintén felelős lehet a „winterblues” kialakulásáért.

Mit tehetünk, hogy télen is egészségesnek és aktívnak érezhessük magunkat, ne szenvedjünk a rossz hangulattól?

Fontos, hogy szedjünk D-vitamint, valamint egyéb immunerősítő vitaminokat. Éljük át azt az érzést, hogy tartozunk valahova. Ha úgy érezzük, hogy ez hiányzik az életünkből járjunk közösségbe, ami lehet pl.: egy hobby kapcsán, vagy vallásos közösség is, bármilyen olyan csoport, ami a valahova tartozás élményét adja nekünk és pozitívan hat a személyiségünkre. Sportoljunk sokat és hallgassunk zenét, olyat, ami jó hatással van az idegrendszerünkre.

A téli időszaknak is több szakasza van, a Karácsony előtti és a Karácsony utáni Újév kezdete és a Farsang. Ha megpróbáljuk megkeresni az adott időszak értelmét és céljait és sikerül ezekhez kapcsolódnunk, könnyebben átvészelhetjük a fénytelen napokat.

Azonban ha a tüneteink fokozódnak és úgy érezzük, hogy korlátoznak minket a mindennapjainkban, – annak ellenére, hogy odafigyelünk az életvitelünkre, fontos, hogy szakemberhez forduljunk. Nem szabad összekevernünk a téli időszakban megjelenő depresszív állapotunkat a valódi depresszióval, ami nem feltétlenül múlik el a tavasz beköszöntével.

Ha szeretnénk életviteli kérdésekben szakember segítségét kérni forduljunk pszichológushoz. A heti rendszerességű találkozók sokat segíthetnek Önnek életvitele átalakításán és személyisége fejlesztésén. Így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hosszú távon egészségesebb legyen, mind fizikailag, mind mentálisan.

Fontos!

A depresszió egy betegség, ami terápiás kezelést igényel. Ha úgy érzi Ön depressziós akkor forduljon klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez. (*A depresszió diagnosztikus kategóriáit megtalálja a cikkem végén. Pontos diagnózis felállítására kizárólag szakember alkalmas.)

Egészségtippek:

• téli szorongás esetén segíthet a levendula, kapszula vagy illóolaj
• az orbáncfű tea
• D-vitamin
• telítetlen zsírsavakat tartalmazó ételek pl.: hering, lazac
• Bach virágterápia
• relaxáció
• autogén tréning
• sport, zene, barátok

A DSM-IV. szerint a depresszív epizód diagnosztikus kritériumai a következők:

A következő tünetekből öt (vagy több) áll fenn egy kéthetes periódus alatt, és ezek a korábbi tevékenység megváltozásaként jelennek meg. Az első két tünetből legalább egy: vagy (1) depresszív hangulat, vagy a (2) érdeklődés vagy öröm elvesztése szükséges a diagnózishoz. Figyelem! Nem számítjuk a tünetek közé azokat, amelyek egyértelműen az általános egészségi állapot következményei, illetve a hangulathoz nem illő hallucinációkat és téveszméket.

A nap legnagyobb részében és csaknem minden nap levert hangulat, amelyet az egyéni beszámoló (például szomorúság vagy üresség érzése) vagy mások megfigyelései (például könnyezni látják) jelez. Figyelem! Gyerekeknél vagy serdülőknél elég az ingerült hangulat jelzése.

Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése minden vagy majdnem minden tevékenységben a nap túlnyomó részében, és majdnem minden nap (akár szubjektív beszámoló, akár mások megfigyelése).

Jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem minden nap (gyermekekben a súlygyarapodás elmaradása).

Insomnia vagy hypersomnia csaknem minden nap.

Motoros agitáció vagy gátoltság csaknem minden nap (mások megfigyelése, nem elegendő csupán a nyugtalanság vagy meglassultság szubjektív érzete).

Fáradtság vagy anergia csaknem minden nap.

Értéktelenség érzete vagy kifejezett, illetve inadekvát önvádlás/bűntudat, akár téveszmés fokban is, szinte minden nap (nem pusztán a beteg-lét miatti lelkiismeret-furdalás vagy bűntudat).

Csökkent gondolkodási, összpontosítási vagy döntési képesség, szinte minden nap (akár szubjektív élmény, akár mások megfigyelése).

A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül vagy öngyilkossági kísérlet vagy konkrét öngyilkossági terv.