Képzelje el, hogy postafordultával hivatalos iratot kap, melyben egy rakás paragrafus és jogi nyelven írt figyelmeztetés mellett szerepel egy dátum, időpont és egy helyszín, hogy mikor, hol kell megjelenni azért, hogy vallomást tegyen. Mi ilyenkor a teendő, hogyan lehet felkészülni a tanúskodásra, mi fog Önre várni?

accused_flanked_by_attorneys_at_sentencing_courtroom_sketch_by_butch_krieger

Tanúskodni többféle eljárásban lehet: polgári perben, munkaügyi perben, büntetőeljárás során, közigazgatási eljárásban, sőt, akár szabálysértési eljárásban is. Bármelyik eljárást is nézzük, a tanú szerepe és jelentősége ugyanaz; valami olyan tényről lehet (vagyis nem feltétlenül van) tudomása, ami az adott eljárásban bizonyítandó, tehát valamelyik résztvevő fél pozícióját fogja erősíteni, avagy éppen gyengíteni.

A tanú azért tanú, mert egy bizonyos eseményen jelen volt, azt látta, hallotta, tudott róla. Éppen ezért nem tanú az, aki csak a szomszédtól vagy bárki mástól hallotta a történetet. A tanúskodás alól ezért nem lehet kibújni azzal, hogy maga helyett mást küld be a tárgyalásra, hiszen bárki más már csak másodkézből tudhatja az információt. Ugyanezen logikai megfontolásból, vallomást a tanú helyett még az általa megbízott ügyvéd sem tehet, ugyanakkor jelen lehet. Az ügyvéd feladata a tanúvallomás során jelentősen korlátozott: a tanú helyett nem nyilatkozat, de a jogairól felvilágosítást adhat, illetve jogsértés esetén felléphet.

dbcooperKi lehet tanú és ki nem?

Főszabály szerint bárki – aki az adott eseményen jelen volt, azt hallotta avagy látta – lehet tanú és akit a bíróság vagy a hatóság beidéz annak vallomást is kell tennie. A tanúskodást ugyanis megtagadni nem lehet, illetve tanúként mindig igazat (“legjobb tudása és lelkiismerete szerint”) kell vallani. A vallomástételt megtagadni, avagy a tanúvallomásban hazudni azért sem lehet, mert ezek akár bűncselekménynek is minősülhetnek. Vannak azonban kivételek, illetve speciális esetek. Melyek ezek?

Az, akitől pl. értelmi fogyatékossága miatt vallomás nem várható, nem hallgatható ki. 14 éven aluli gyermeket csak kivételesen és csakis akkor lehet meghallgatni, ha az ő vallomásától várható bizonyíték másként nem pótolható. Vagyis, ha van egy idősebb (14 éven felüli) testvér vagy bárki más, aki ott és akkor jelen volt, akkor elegendő az ő meghallgatásuk. Továbbá, az, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles (orvos, ügyvéd, stb.) megtagadhatja a tanúvallomást, ám, ha előtte a részére a titoktartás alól felmentést adtak, akkor viszont kötelessége vallomást tenni. A tanúvallomást meg lehet tagadni, ha a tanú valamelyik félnek a hozzátartozója, ha pedig mégis a vallomástétel mellett döntött, később akkor is megtagadhatja, ha magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

Bármilyen eljárásról is legyen szó, a bírónak vagy nyomozónak a fentiekre még a vallomástételt megelőzően figyelmeztetnie kell a tanút, a tanúnak pedig nyilatkoznia kell arról, hogy a figyelmeztetéseket megértette-e. Amennyiben ugyanis a figyelmeztetések elmaradnak, úgy a tanúvallomást sem lehet figyelembe venni. Természetesen a figyelmeztetések alól is van kivétel: a 14 éven aluli tanút nem kell arról tájékoztatni, hogy a hamis tanúzást a törvény bünteti. Ez egyébként is életszerűtlen lenne, hiszen 14 év alatt ebben a bűncselekményben nem büntethető.

Mit jelent az, hogy az adatokat zártan kezelik?

ff4A tanúvallomás minden esetben a fenti figyelmeztetésekkel kell, hogy kezdődjön, valamint azzal, hogy a beazonosítás végett a személyi igazolványát és a lakcímkártyáját elkérik. Az okmányok begyűjtésével párhuzamosan elhangzik a kérdés, hogy kéri-e az adatainak a zártan kezelését.

A kérdés igazából azt jelenti: szeretné-e, hogy a nevén kívül a személyes adatait egy külön papírra írják fel és belerakják egy borítékba amit leragasztanak (ezáltal csak a bíróság / hatóság ismerheti) vagy feltüntethetik az adott ügy iratai között?

Az adatok zártan kezelésének egy házassági bontóperben vagy egy öröklési jogvitában – tehát olyan ügyeknél ahol a résztvevők nagyon is ismerik egymást – semmi jelentősége nincs. Ugyanakkor, egy büntetőeljárásnál, ahol a gyanúsított az eljárás során lapozgatni fogja az aktát és nézegetni, hogy ki és mit vallott ellene, már megfontolandó. Természetesen nem kell rögtön megijedni pusztán attól, hogy egy gyanúsított láthatja a személyes adatait és elképzelni, hogy hazáig fogják gyanús alakok követni… Személy szerint mégis azt vallom, hogy jobb félni, mint megijedni. Ezért, az ügytől függetlenül, amennyiben elképzelhető, hogy Ön által nem ismert személyek is láthatják az adatait, feltétlenül gondolja végig, hogy él-e az adatok zártan kezelésének lehetőségével.

Nem érek rá tanúskodni és csak pénzbe kerülne

Azt már tisztáztuk, hogy a tanúvallomás alól kibújni nem lehet, de mi történik akkor, ha nem jó az időpont?

Tanúskodni biztosan hétköznap reggel 8:30 és délután 15:00 között fogják behívni, az tehát, hogy ez munka- vagy tanítási idő és potenciálisan a legalkalmatlanabb időpont lesz, az nyilvánvaló. Ugyanakkor, a vallomás idejére jogszabálynál fogva felmentik a tanút a munkavégzés alól. Ha ezen kívül szükséges a munkahelyen igazolni a távollétet, akkor erről a bíróság igazolást is kiállít kérésre (rendszerint a tanúvallomások végén ezt meg szokták kérdezni).

Adódhat olyan helyzet, hogy a tanúvallomásnak más akadálya van: például betegség. Ilyen helyzetekben érdemes a bírósággal közvetlenül, telefonon felvenni a kapcsolatot és megbeszélni egy másik időpontot. Arra is van lehetőség, hogy valakit “zártcélú távközlő hálózaton” hallgassanak ki, vagyis az internet segítségével tulajdonképpen videóhívással, ha ez tűnik célszerűnek (mert a tanú például másik földrészre költözött).

Mi történik akkor, ha mégsem megy el és nem is szól? A bíróság / hatóság jóindulatával semmiképp sem érdemes visszaélni. Egy-egy időpontot ugyan el lehet csúsztatni, de a meg nem jelenésnek lehetnek szankciói: pénzbírság, végső esetben a rendőrség segítségével elővezettethetik.

A jó hír viszont az, hogy a tanú a vallomástétellel kapcsolatosan igényt tarthat a felmerült költségeinek megtérítésére, természetesen az ésszerűség keretein belül, tehát a vonatjegy megtéríttetése igen, a limuzinbérlés viszont nem fér bele.

ffKi fog kérdezni, hogyan készüljek és egyáltalán ki kérte, hogy engem idézzenek?

Hazánkban papírforma szerint nincs az amerikai filmekből jól ismert tanúfelkészítés, ám a gyakorlatban mégis lehet olyan vallomásokkal találkozni, ahol a tanúk érezhetően betanulták az előadottakat. Ez a bíróság szemében általában nem szokott szimpatikusnak tűnni, gyakran vissza is kérdez a bíró, hogy két év távlatából hogyan lehetséges mégis ennyire napra pontosan visszaemlékezni?!

Az amerikai filmekben látottaktól a hazai tanúskodás annyiban is eltér, hogy a tanút elsősorban és legelőször a bíró kérdezgeti. A feleknek, illetve a feleket képviselő ügyvédeknek csak a bírót követően van (korlátozott) lehetősége a tanútól kérdezni. Az tehát, hogy az adott tanú meghallgatását ki indítványozta, a magyar pereskedési rendszerben korán sem jelenti azt, hogy az a fél kérdezni is fog.

Az, hogy a tanú meghallgatását ki kérte nagyban függ továbbá az eljárás specifikumától. Polgári perekben főszabály szerint annak kell bizonyítani, akinek az az érdekében áll. Vagyis, ha például kártérítés a per tárgya, akkor a károsultnak kell bebizonyítania, hogy ő kárt szenvedett, ugyanígy, ha egy szerződés érvénytelenségéről van szó, annak kell bizonyítani, aki az érvénytelenséget állítja. A peres eljárás során tehát maguknak a feleknek kell megjelölniük, hogy melyik állításukat hogyan, mi módon akarják bizonyítani (amennyiben azt a másik fél vitatja). Ennek egyik eszköze lehet annak indítványozása, hogy a bíróság egy adott személyt, egy adott állításra nézve tanúként hallgasson meg.

A tanúvallomásokat (bármilyen eljárásról is legyen szó) a bíró a többi bizonyítékkal együtt, szabadon mérlegelve, saját benyomása, meglátása alapján fogja értékelni. A munkaügyi pereknél azonban érdemes belegondolni abba, hogy a tanú jó eséllyel vagy alkalmazásban áll az adott munkáltatónál, avagy talán ő maga is volt alkalmazott, ami egyaránt befolyásolhatja a tanú elfogulatlan vallomását. Éppen ezért munkaügyi vitákban a tanúk nem ritkán olyan körülményekről nyilatkoznak, amiknek semmilyen írásos nyoma nincs: mi volt a belső gyakorlat az adott vállalatnál, avagy kinek, ki volt a főnöke.

Arról, hogy a tanúskodás hogyan alakul egy szabálysértési vagy büntetőeljárásban, a következő cikkünkben írunk.

img_9433dr. Bognár Alexandra

Egy nemzetközi ügyvédi iroda fehérgalléros bűncselekmények, valamint vitarendezési csoportjának munkatársa, az Eötvös Lóránd Tudmányegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktorandusza, emellett a Jog és Pszichológia folyóirat állandó szerzője. A jogot megelőzően művészetmenedzsmentet tanult a brit Oxford Brookes University-n. 2010-től kezdődően aktívan részt vesz tudományos és kutatási programokban, amelyeken kiváló eredményekkel szerepelt, valamint több hazai és nemzetközi konferencián adott már elő. Folyékonyan beszél angolul és spanyolul.