Képzelj el egy helyet, ahol halk zene szól, éppen átölelnek, csak egy szál gyertya világít, és egy roskadozó asztalnál ínycsiklandó falatok várnak rád! Az ehhez hasonló élményeket nem felejtjük el, ugyanis az emberi agy működésének jellegzetessége, hogy egy emlék annál jobban megmarad, minél több érzékszervet vonhat hatása alá.

Az érzékszervek és az emlékezetünk összejátszásának kihasználása hasznos lehet ha egy nehéz, frusztráló helyzetre készülünk. Egy ránk váró vizsga, fellépés vagy egy tisztázó beszélgetés jó előre kellemetlen perceket okozhat, ha nem érezzük magunkat kellően felkészültnek, rátermettnek, ha híján vagyunk az önbizalomnak. Legszívesebben gondolni sem akarunk a ránk váró megmérettetésre, pedig éppen így tudnánk a legjobban felkészülni rá. A vizualizációnak nevezett technika segítségével előre elképzeltethetjük magunkkal az eseményt, mi hogy fog történni, milyen reakciókra számíthatunk, mikor mit fogunk tenni. Ki ne érezte volna már utólag: "ha visszapörgethetném az időt, most már tudnám, mit tegyek, mit mondjak." Hát pörgessük előre, és készüljünk fel!

Sok sportoló számol be róla, hogy verseny előtt mindig előre elképzeli a győzelmet, hogy erősítse a sikerben való hitét, és hogy az elképzelt kép a küzdelem nehéz perceiben is nagy segítség. Sőt, lesérült sportolókkal végzett kutatások eredményei szerint, ha az ágyhoz kötött időszak alatt rendszeresen vizualizálják az edzéseket, később jobb teljesítményt érnek el, mintha rejtélyes módon a kényszerpihenő dacára mégis fizikai edzésben maradtak volna. A képek gyógyító erejéről nem is beszélve...

Ismerős élmény lehet, mikor egy rossz álom egész nap velünk van és rányomja bélyegét a napunkra. Az álom is képekkel dolgozik. Az emberi idegrendszer számára mindegy, hogy egy eseményt elképzelünk vagy valóban meg is történik, majdnem ugyanolyan erős hatású. Ha egy unalmas megbeszélésen ülve elképzeljük magunkat, ahogyan a tengerparton fekszünk, talpunkat a sós víz csiklandozza, bőrünket kellemesen simogatja a nap, és közben hűvös frissítőt kortyolunk, lelki szinten ugyanolyan hatást érünk el, mint ha pár perc erejéig valóban megélnénk. Persze az idegrendszer regenerálódáshoz pár perces tengerparti idillnél többre van szükség, mégis megdöbbentő: hogy bizonyítható, az optimistáknak van igazuk, érdemes pozitívan gondolkodni!

Sajnos ugyanez igaz a negativitásra is. A pesszimista hozzáállás önbeteljesítő jóslatként, ún. Pygmalion-effektusként negatív végkifejletet okoz. A pesszimista életszemlélete igazolódhat: "na ugye megmondtam, nekem soha semmi sem sikerül".

Ha reggel, még az ágyban fekve elképzeljük mi minden öröm érhet, mi minden jó történhet velünk aznap, előre behangoljuk magunkat a jó dolgokra. A képek mellett kitalálhatunk magunknak olyan pozitív mondatokat is, ez lehet idézet, vers, vagy mantra, amellyel erősíthetjük magunkban a pozitív gondolkodást. Ha ezeket a mondatokat olyat helyre tesszük, ahol gyakran szem előtt van, például felragasztjuk a monitorunkra, betesszük a tárcánkba, tudattalan módon hatni fognak ránk, javítva a kedélyállapotunkat.

Rengeteg információ módosítja a tudatunkat észrevétlenül, és talán észre sem vesszük.