Szülőként felmerült már Önben a kérdés, hogy hogyan kezeli a gyermek személyiségi jogait? A mai világban természetes, hogy kép és videómegosztó oldalakon lelkes anyukák és apukák posztolják csemetéjükről az éppen aktuális cuki, vagy cikiséget. Kevéssé gondolnak bele, hogy az internet nem felejt, így a ‘Lacika összekente a kiságyát kakival’ fotó erősen cikinek minősül majd Lacika 16 éves korában. Jó esetben elfelejti az internet népe, rossz esetben majd emlékeztet a facebook: “Emlékeid fontosak nekünk, ez történt 13 éve.”
Gyermekpszichológusként azt tapasztalom, hogy gyerekcipőben jár még itthon az internet biztonságos használata. Ez sokrétű, eddig sosem tapasztalt helyzeteket szülhet. Jó eséllyel az ember 7 éves gyereke jobban tájékozódik, mint a szülő maga. Tegye fel a kezét, aki nem így érzi. Youtube-ot néz a gyerek, maga választja ki a meséit. Ki tudja, mibe fut bele, akarva, akaratlanul? 12 évesen meg már alap a chat programok használata, a társas kommunikáció 70 százaléka a virtuális térben zajlik. Selfie-k, alulöltözött ön-portrék, kompromittáló fotók cserélnek gazdát és kerülhetnek illetéktelen kezekbe.
16 éves lány mesélte könnyek között, mennyire megalázónak érezte, mikor betaggelték egy digitalizált, közösségi oldalra feltett 9 éves kori képén, amint fogszabályzósan, elálló fülekkel, cingár lábain nézett bele kissé bandzsítva a kamerába. 40-es apuka konstatálta a minap elhűlve, hogy 13 éves fia és barátai meztelen képek küldésére biztatták osztálytársnőiket. 7 éves kisfiú szenvedett hetekig rémálmoktól, mert horrorvideónak is beillő klippet mutattak neki osztálytársai a szülinapi zsúron. Sosem tapasztalt helyzetek, amikre a szülők sincsenek felkészülve.
Mi a teendő?
Először is, szülőként meg kéne találni a szűrőprogram használatának beállításait, hogy felnőtt tartalmú videók, képek ne jelenjenek meg a gyermeknek netezés közben. A gyermek online biztonsága több oldalról is megközelíthető.
Egy: a gyermek kisebb korában mi vagyunk a felelősek érte, hogy pontos lakcímet, meztelen fotót gyermekünkről ne rakjunk ki a széles nyilvánosság elé.
Kettő: amint a gyermek maga is felhasználóvá válik, vele is kell beszélgetni a belátható veszélyekről. Tanítsuk meg az óvatosságra, hogy az általa írt, közzétett vagy megosztott szövegek és fotók illetéktelenek kezébe is kerülhetnek. Ismerkedni vadidegenekkel, az általuk megadott profilra alapozva nem szabad.
Három: próbáljunk lépést tartani a gyerekkel, milyen oldalakat használ, mi számít menőnek, elterjedtnek a korosztályában.
Mindenki döntse el maga, hogy mi az, ami még belefér, és mi az, ami már a személyes szféra része kéne, hogy legyen, és úgy posztoljon gyermekéről történetet és fotót, hogy azt pár év múlva a gyermek, és az ő ismerősei is látni fogják.