A legfontosabb szabály az, hogy egyszerűen ne engedjük meg az ilyen viselkedést. Kérjen a gyermek elnézést, majd nyugodt hangon közöljük vele, hogy ha udvariasan elmondja újra amit szeretne, akkor szívesen meghallgatjuk, esetleg addig félre is vonulhat, hogy megnyugodjon. Nagy valószínűséggel duzzogni fog, de higgyék el, ha következetesek maradunk hosszú távon megtérül.

Nagyon fontos, hogy éreztessük a gyermekkel, hogy kizárólag a viselkedésével van éppen problémánk és nem vele, ezért tartózkodjunk a “ rossz, csúnya gyerek vagy” és hasonló megjegyzésektől.

Magyarázzuk el, hogy rendben van, ha mérges vagy szomorú valami miatt, meg is kérdezhetjük, hogy mi bántja. Meg kell értenie, hogy mindenki érezhet így, de az már nincs rendjén, ha viselkedésével megbánt másokat. Csak úgy tudjuk tiszteletteljes viselkedésre tanítani, ha megérti, hogy mindenki követhet el hibákat, de ilyenkor hibáinkért felelősséget vállalunk és elnézést kell kérnünk.

Szánjunk időt arra, hogy végiggondoljuk mit is tartunk udvariatlan magatartásnak, mit szeretnénk változtatni? Készítsünk egy listát azokról a dolgokról, amelyek a leginkább zavarnak, gyermekünk pl. elfelejt megköszönni dolgokat, rendszeresen közbeszól a felnőttek beszélgetésébe. Válasszunk ki hetente egyet a listáról és segítsünk a gyermekünknek kijavítani a hibáit. Ilyenkor ne foglalkozzunk mással, kizárólag a napirenden lévő modortalanságra fókuszáljunk. Beszéljük meg vele, hogy a héten mire fogunk figyelni és ha éppen azt szeretnénk elérni, hogy kérdezze meg a vacsora végén, hogy felállhat-e, akkor ne szóljunk rá azért mert kismalac módjára evett.

A mai szülők sokszor abba a hibába esnek, hogy túl bonyolult, túl hosszú magyarázatokba fognak, hogy megértessék a gyerekkel, hogy bizonyos szabályokat miért kell betartani. Erre nincs szükség, bőven elég ha annyit mondunk, hogy nem kedves, vagy bántó stb. Meg fogja érteni.