Az Érzelmi Intelligencia (Emotional Quotient: EQ, magyarul: ÉI) egy olyan képesség, amely a hagyományos IQ tesztekkel korántsem mérhető. Azonban a fogalom fontosságát mutatja, hogy az élettel való elégedettségünkkel, -azzal, hogy mennyire vagyunk boldogok-, a kutatások szerint összefüggésben lehet. Sőt nagyobb szerepe van benne, mint az IQ-nak.

Gyerekeknél és fiataloknál a magasabb érzelmi intelligencia pozitívan befolyásolja a szociális kapcsolatokat, és fordított kapcsolatban áll a különböző devianciákkal (pl.:dohányzás és alkoholfogyasztás) és az antiszociális viselkedésformákkal (Mayer, John 2008).

De mit is nevezünk érzelmileg intelligens viselkedésformáknak, melyek azok a képességek, amik ehhez elengedhetetlenek?

Goleman (1995) szerint az alábbi 5 képesség írja le a legjobban az Érzelmi Intelligenciának nevezett fogalmat:
1. A saját érzelmi állapotunk azonosításának a képessége. Valamint az érzelmeink, gondolataink és tetteink közötti kapcsolat megértése.
2. Az érzelmeink kezelésének a képessége.
3. Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet.
4. Mások érzelmeinek a felismerése és befolyásolása.
5. Képesség kapcsolatok létrehozására és fenntartására.

Fontos lenne ha a gyermekek oktatásába is egyre inkább beépülhetne az Érzelmi Intelligenciának a fejlesztése, – mert, hogy ez a képességegyüttes már kisgyermekkortól fejleszthető! Nem csupán a lexikális tudás lesz az, amit egy fiatal magával visz az iskolapadból. Hanem sokkal inkább azok az élmények és tapasztalások, amelyeket az iskolában átélt. Hogy hogyan küzdött meg nehéz helyzetekkel, hogy milyen stratégiával tanult az évek során és hogy ebben hogyan tudott fejlődni. Hogy melyik pedagógusára nézett fel, – őt, mint egy modell személyként beépítve a saját személyiségébe. Hogy a kapcsolatai hogyan formálták és még folytathatnám a sort. Persze fontos, hogy legyen tárgyi tudása is, mert a mai magyar oktatási rendszerben nagy részben ezt értékelik. Ez alapján jut majd be a felsőoktatásba és lesz belőle például bölcsész, jogász vagy közgazdász. De arra, hogy hogyan legyen boldog és sikeres felnőtt, nem biztos, hogy jelenleg az iskolák fel tudják készíteni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy minden tiszteletem azoké a tanároké, akik most is lelkesedéssel tanítják a gyermekeket és céljuk, hogy gazdagítsák a személyiségüket. De ez ma nem a legegyszerűbb feladat.

Tapasztalatom szerint az óvodában sokkal inkább sor kerül az Érzelmi Intelligencia fejlesztésére, mint az iskolai évek alatt. Fontos, hogy a gyerekek már kisgyermek korban megtanulják, hogy hogyan lehet az érzelmeiket tudatosítani, és hogyan tudják őket úgy kezelni, hogy ezáltal fejlődjön és érjen a személyiségük. Ezt a célt is szolgálhatja például az óvodákban egy közös meseolvasás. Ez általában minden óvodás kisgyermek mindennapját képezi, például a délutáni elalvás előtt. Akár egy óvodai, vagy otthoni meseolvasás alkalmával, a mesepszichológia eszközeivel olyan témákat is fel lehet dolgozni a gyerekekkel, amikről esetleg mi felnőttek nehezebben beszélünk velük. Kádár Annamária: Lilla és a Tündérbogyó c. könyvéből szeretnék idézni egy részletet, hogy bemutassam, mire is gondolok. Ezek a mesék kifejezetten az ÉI fejlesztésére íródtak.

„Egyszer Gergővel, Sanyikával és Csengével találtunk egy kis verebet, amelyik kiesett a fészkéből. Hazavittem, de úgy elaludt, hogy nem kelt fel többé. Anyukáék azt mondták, hogy meghalt. Hogyha valaki meghal eltemetik, pont úgy, mint a másik nagytatámat. A verebet a kicsi hegyen temettük el, ástunk neki egy gödröt, becsomagoltuk egy zsebkendőbe, és betettük a földbe. Majd készítettünk neki egy keresztet kis faágakból, és kidíszítettük kicsi kövekkel….Gondolkodtam, hogy fog ott a föld alatt enni? Vajon miket álmodik? Majd visszahozod nekem Tündérbogyó? És nagytatát is? Te tündér vagy neked biztosan sikerül!      – Lilla, sajnos nem tudom visszahozni. Meghalt és már nem lehet itt közöttünk. De az Óperenciás-tengeren is túl, az Üveghegyen is túl, ott van a felhők fölött egy csodás madárbirodalom, és ott újra röpködni fog! – Amikor anyukáéktól kérdeztem, hogy mi lett a madárkával és nagytatával, akkor úgy tettek, mintha nem is hallották volna. Utána meg azt válaszolták, hogy te még kicsi vagy, majd ha nagy leszel, akkor megérted. Aztán másról beszéltek. – Amikor valakit elveszítünk, akkor szomorúak, bánatosak vagyunk, sírunk, és általában nem beszélünk szívesen ezekről a dolgokról – felelte Tündérbogyó. –Pedig ha beszélünk róla, akkor sokkal könnyebb. Elmesélhetjük a közös emlékeinket, megnézhetjük a fényképeket és feleleveníthetjük a jó pillanatokat. Meggyújthatunk egy gyertyát, és készíthetünk egy ajándékot, egy rajzot annak, aki hiányzik nekünk…”

Így segítheti például a mesepszichológia a gyerekeket különböző élmények feldolgozásában. Ugyanakkor a megfelelő pedagógia és szülői nevelési stílus is nagyban gazdagíthatják a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ne gondoljuk, hogy az Érzelmi Intelligencia valamilyen elvont, titokzatos fogalom, amit csak szakkönyvekből lehet elsajátítani. Csupán hétköznapi dologokra van szükség ahhoz, hogy a gyermekünknek az egyik legnagyobb ajándékot adjuk: tanítsuk meg őket boldogan élni. Beszélgessünk velük sokat, figyeljük rezdüléseiket. Beszéltessük őket az érzéseikről és beszéljünk nekik a saját érzelmeinkről is. Ha lehet, ne legyenek a családunkban tabu témák, titkok. Tanítsuk meg nekik, hogy az érzéseinket hogyan tudjuk felismerni. (Például miért érzem magam másképp az óvodában/iskolában, ahol sok ember van, mint itthon a családommal.) Mit jelent, ha rosszul érzem magam és mit jelent, ha jól? Mit érzek ilyenkor a testemben? Ezzel fokozhatjuk érzelmi tudatosságukat.

Az ebbe fektetett energia duplán megtérül: a gyermekeinkkel töltött idő megfizethetetlen, olyan pillanatokat élhetünk át velük, amelyek soha nem jönnek vissza, amikor nagyobbak lesznek. Illetve olyan képességegyüttesre tehetnek így szert, amit a tankönyvekből aligha tanulhatnak meg. Elsajátíthatják, azt, hogy hogyan legyenek, tudatos, érzelmileg intelligens felnőttek. Olyanok, akik egy egészséges társadalmat alkothatnak a jövőben. Ahol lehet beszélni az érzésekről és ahol az emberek tudatában vannak annak is, hogy saját érzéseikre befolyással vannak, ezzel alakítva a sorsukat.

További információkat a témában a Jog és Pszichológia "Érzelmi Intelligence: a sikeres élet titka?" című előadásán hallhat